A tervezés a helyszínrajz „birtokba vételével” kezdődik. Meg kell ismerni, melyik kertrészben milyen növényzetet kell öntözni. Amikor egy körülbelüli átfogó képet kaptunk a területről, elkezdődhet a lényegi tervezés: a terület lefedése szórófejekkel.

Az öntözendő területek növényzete, a terepviszonyok és a rendelkezésre álló vízforrás paramétereinek együttes ismeretében határozható meg, hogy az adott terület öntözésére milyen szórófej a legalkalmasabb.

Füves területek
Gyepfelületek öntözése süllyesztett (a földbe fixen beépített, onnan csupán az öntözés idejére kiemelkedő) szórófejekkel oldható meg a legjobban. A süllyesztett szórófejeknek két alapvető fajtája létezik: a spray és a rotoros szórófej. Hogy a kettő közül melyiket válasszuk, leginkább a terület nagysága alapján érdemes eldönteni.
A spray szórófejek elsősorban keskenyebb, bonyolultabb, szabdaltabb füves területek öntözésére alkalmasak. Szórási sugaruk jellemzően 2 és 5 méter közé esik, de speciális fúvókák akár 60 cm-es sugárban, vagy keskeny sávban is öntözhetnek. Jellemzőjük a nagy csapadékintenzitás (rövid idő alatt sok vizet adnak ki), ezért napi 5-10 perc működtetés elegendő számukra. Kiemelkedés után a területet egyszerre öntözik, nem mozognak. Kiemelkedésük mértéke szerint a 4”-os az általánosan alkalmazott méret (ez 10 cm-re emelkedik ki), de kaphatók 2”-os (5 cm-es) kiemelkedésű (elsősorban kis talajréteg-vastagságú tetőkertekbe), ill. 12”-os (30 cm) kiemelkedésű szórófejek olyan helyekre, ahol magasabb növényzet fölé kell kiemelkedniük.
A fúvókák számtalan típusa kapható. Az állítható fúvókák nagy előnye, hogy 1-től 360°-ig bármilyen körcikk öntözése megoldható velük, legyen bármilyen szabdalt, cikcakkos az öntözendő terület, állítható fúvókákkal könnyedén megy az öntözés, mégpedig úgy, hogy az épületek, burkolatok nem lesznek vizesek. A fix fúvókák szöge nem állítható, ez gyárilag 90°, 180°, 360°, vagy különleges sávszóró (téglalap alakú). Nyomástartományuk 1,5-3,0 bar. A fúvókák paraméterei összefoglalva a Gépházban találhatók.
Tervezésnél nagyon lényeges, hogy a spray szórófejek vízfogyasztása az általuk öntözött területtel arányosan nő, tehát egy teljes kört öntöző szórófej négyszer annyi vizet igényel, mint egy 90°-ban öntöző. A csapadékintenzitásuk jó közelítéssel egyforma.

A pázsitöntözés másik eszköze a rotoros szórófej. Ezekkel nagyobb területeken lehetséges az  öntözés, mivel szórási sugaruk általában 8-12 m, bár különleges esetekben célszerű a mini rotoros szórófejek (5-11 m sugár) használata, sportpályák, nagyon nagy felületek öntözésére pedig léteznek akár 30 méterre elöntöző szórófejek is.
A spray szórófejekhez hasonlóan ezek is a víznyomás hatására emelkednek ki a földből, viszont a kívánt terület öntözését a kilőtt vízfüggöny forgatásával valósítják meg. A vízfüggöny teljes hossza mentén a csapadékeloszlás közel egyforma, így az öntözés egyenletessége kifogástalan lesz. Az öntözés általában 40° és 360° között beállítható szögtartományban történik. A vízsugár oda-vissza forgatását a forgó szórófejek névadója, a működésük lényegét jelentő rotor végzi. Ez egy kis vízturbina, bonyolult fogaskerék-mechanizmussal, amely lehetővé teszi, hogy az öntözés egyenletes lehessen. Nyomástartományuk 2-5 bar. Normál fúvókakészlettel kaphatók, melyekkel a legtöbb öntözési feladat megoldható. Ahol lehet őket alkalmazni, kell is, mert nagy területek öntözése ezekkel a szórófejekkel gazdaságosabb, mint spray szórófejekkel. A fúvókák paraméterei összefoglalva a Gépházban találhatók.

Sziklakertek
A viszonylag kis talajréteg-vastagság miatt a sziklakertek öntözése körültekintést igényel. Mindenképpen kis csapadékintenzitású öntözés szükséges, ami azt jelenti, hogy nem szabad nagyon rövid idő alatt kiadni a szükséges vízmennyiséget. Ez a gyakorlatban mikroszórófejekkel vagy csepegtetőkkel valósítható meg.
A mikroszórók finom permet formájában adják ki a vizet, így nem fordulhat elő a talaj kimosódása. Vízkibocsátásuk kicsi, csapadékintenzitásuk szintén. Mivel ezeket kis átmérőjű, hajlékony mikrocsővel ágaztatjuk le a zónavezetékből, elhelyezhetőségük rugalmas, könnyedén lehet alkalmazkodni a különféle nagyságú növényekhez, ill. a növények növekedése folytán szükségessé váló szórófej-áthelyezések sem jelentenek nehézséget.
A csepegtetőcsöveket szintén be lehet fűzni a kövek és a növények közé. A csepegtető öntözés elsősorban akkor javasolt, ha van mód a cső esztétikus elrejtésére (pl. fenyőkéreg-takarással). Sok szakmabeli téved, amikor azt állítja a csepegtetőcsőről, hogy nyugodtan be lehet temetni földdel. Ebben az esetben ugyanis – ha nincs szerencsénk – igen hamar „megtámadják” a szomjas gyökerek, amik elől, mint tudjuk, nemigen lehet menekülni – kerüljük hát el.

Virágágyak, veteményeskertek
Erre a feladatra a nagy kiemelkedésű (30 cm-es) süllyesztett spray vagy rotoros szórófejek, ill. fixen kiemelt szórófejek egyaránt jó megoldást jelentenek. Kivételt az jelenthet, ha az öntözendő növény nem szereti, ha felülről öntözik. Ebben az esetben a korábban már említett csepegtetőcső jelentheti a megoldást.

Cserje-, tujasorok
A legésszerűbb megoldás a csepegtetőcsöves öntözés. Középen megtáplálva 100-150 méter hosszú növénysorok jól és gazdaságosan öntözhetők így. A csepegtető megoldásnál érdemes hangsúlyozni a minimális (gyakorlatilag zéró) párolgási veszteséget.

Balkonedények, dézsás növények
Ezek öntözése egyéb mikroöntözési eszközökkel valósítható meg. Alkalmasak a feladatra a shrubblerek, melyek egy-két arasznyi távolságra szórják szét néhány sugárban a vizet; vízkibocsátásuk 0 és 40 l/h között állítható. A PE csőbe egyedileg beszúrt csepegtetőtestek vízkibocsátása (típustól függően) mindössze 2-8 liter óránként – elsősorban balkonláda-öntözésre használatosak.