Egy öntözőrendszer tervezése kellően pontos alapadatok nélkül pusztán sötétben tapogatózás. Minden esetben szükség van a konkrét öntözendő terület pontos helyszínrajzára és a vízforrás paramétereire.

A méretarányos helyszínrajznak tartalmaznia kell az öntözendő területek határvonalait, az épületek, burkolatok kontúrjait, a terület növényállományát (fák, bokrok, virágágyak, zöldségeskert, sövény stb.), a lejtésviszonyok leírását, valamint a vízforrás helyét és paramétereit: a vízvétel jellegét (hálózati víz, ásott vagy fúrt kút, ciszterna stb.), nyomását, vízhozamát.
Hálózati víz esetén a víznyomás leolvasható pl. a kazán előtti nyomásmérőről. De vigyázat, ha be van elé szerelve nyomáscsökkentő, akkor ez az érték megtévesztő lehet! A víznyomást általában megmondja a helyileg illetékes Vízművek diszpécsere is.
A vízhozamra a hálózati víz nyomásából és a bekötés méretéből vagy szivattyú esetén annak típusából ill. jelleggörbéjéből már következtethetünk, de – ha például kerti csapról vagyunk kénytelenek öntözni – érdemes elvégezni egy vízhozammérést. Ehhez nagyon egyszerűen meg kell mérni, hogy teljesen kinyitott csapnál hány másodperc alatt telik meg egy tízliteres vödör. Tisztáznunk kell továbbá az egyéni igényeket is: a veteményest nem szeretné automatizálni, az utcán csak a fagyalsövényt kell csöpögtetni stb. Hogy pontosan mit is kell felmérni, megtalálja itt.

Mindezek birtokában elkezdődhet a tervezés.